Az egészségügyi TEK kommandó úgyis a földre teper

Az EMMI a múlt héten benyújtotta a T/7404. számú törvényjavaslatát a Parlamentnek amely egyebek mellett az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térre vonatkozó szakaszokat is tartalmaz. A minisztérium nem tett le arról, hogy kényszerintézkedéssel megszerezze tízmillió állampolgár élethosszig gyűjtött egészségügyi adatát. (2015. november 15.)

Három héttel ezelőtt, 2015. október 19-én került fel az Internetre a törvénymódosítás tervezet, amelyről annak idején megjelent egy írásom ezen a portálon. Nyilvánosságra hoztam a tervezettel kapcsolatban beküldött véleményemet - amelyből egyetlen észrevétel sem került be abba a szövegbe, ami most a Parlement elé került. A törvénymódosítási javaslat letölthető innen. A módosítás az orvosi felsőbbrendűség és fennhéjázás szép példája: kényszergyógyítás, (jogorvoslat nélküli és korlátlan) házkutatási jog, halálig tartó megalázás és megfélemlítés - hogy csak a kisebb szörnyűségeket említsem.

Nézzük meg mit is szeretne az EMMI! A tervezetben hat különböző személyes adatokat tartalmazó állományról van szó:

  • Vények nyilvántartása
  • Központi eseménykatalógus
  • Egészségügyi profil
  • Hozzáférések naplózása
  • Digitális önrendelkezések adatai
  • Egészségügyi dokumentáció nyilvántartása

1. Ha egy kezelőorvos elektronikus vényt ír fel a jövőben, akkor annak kiváltásakor az átkerül a gyógyszertár elektronikus rendszerébe. Azonban nem törlődik az EESzT-ből, hanem 5 évig kötelezően megőrzik. Ha valaki papír alapú vényt vált ki, akkor annak adatait is a gyógyszerész köteles lesz feltölteni ugyancsak ebbe a nyilvántartásba. A beteg a hozzáférést nem korlátozhatja és nem tiltakozhat a feltöltés ellen. Így az állam megszerzi a polgárok gyógyszerkiváltásának teljes adatbázisát, amelyet bármilyen általa kitalált célra felhasználhat.

2. Amikor a beteg megjelenik orvosi vizsgálaton, akkor erről egy naplóbejegyzés keletkezik a Központi eseménykatalógusban. A beteg megtilthatja, hogy a kezelőorvos adatot továbbítson az eseménykatalógusba, illetve megtilthatja, hogy bizonyos felhasználók az eseménykatalógus adatait megismerjék. A beteg csak a teljes naplóra tehet korlátozást, annak egyes soraira nem. Ha egyszer egy adat ide került, onnan nem lehet törölni, a beteg halála utáni 5 évig megmarad az adatbázisban.

3. A szakrendeléseken igénybe vett ellátások fontosabb adatait tárolja ez az adatbázis (a légzőszerv, emésztőszerv, látószerv, hallószerv, kiválasztás, keringés, idegrendszer, mozgásszervek, nemi szervek stb.) mindenkori állapotáról kerülnek ide adatok. A beteg jogosult megtiltani, hogy a szakorvos adatokat töltsön fel az EESzT-be az állapotáról. Azonban ha egyszer bekerült egy adat, akkor onnan csak a beteg halála után 5 évvel törlődik. A beteg valószínűleg (ez nem derül ki a törvényjavaslatból) korlátozhatja a profiljához történő hozzáférést. Nem derül ki a törvényjavaslatból, hogy a tiltás a teljes profilra értendő vagy egyes elemeire is tehető korlátozás.

4. A rendszer naplózza a hozzáféréseket. A nyilvántartásból 25 évre visszamenőlegesen meg lehet tudni, hogy kik jutottak hozzá az adatainkhoz. A felelősségre vonást nehezíti, hogy a tervezet eleve büntetlenséget ígér az illetéktelen megtekintőknek. Azt tartalmazza, hogy a hozzáféréseknél minden esetben a jóhiszeműséget kell feltételezni. Vagyis a betegnek kell bizonyítania, hogy a megtekintés nem volt jóhiszemű. Erre semmi esélye sem lesz. A mai napig egyetlen bíróság sem állapított meg bűncselekményt egészségügyi adatok kezelésével kapcsolatban (akkor sem, amikor azokat weboldalon jelentették meg bosszúból, és akkor sem, amikor négyszáz háziorvos a kartonok fénymásolatát átadta orvoslátogatóknak).

Az OEP Adatvédelmi Főosztálya összeszedte, hogy nekik milyen hatóságoknak kell adatot szolgáltatni. Az EESzT lényegében ugyanezen hatóságoknak fog adatokat továbbítani, csak most már nem kell összeszedegetni különböző kórházakból, hanem minden adatot egy közös helyről lehet megkapni. A lista tehát ez: 

  • büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő,
  • szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek,
  • potenciális hadköteles és hadköteles személy esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság,
  • a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a kiképzett tartalékosok békeidőszakban történő hadi beosztásra történő kiírása és a kiképzett tartalékosok gyors és differenciált behívása érdekében, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott körben,
  • az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatása hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv,
  • a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,
  • halottvizsgálat során a halottvizsgálatot végző orvos
  • munkahelyre, jövedelemre vonatkozó adatok tekintetében állami adóhatóság,
  • az ellátás megállapítása, folyósítása érdekében a munkaügyi és szociális igazgatás szervei,
  • az egészségügyi szolgáltatói feladataik tekintetében az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók,
  • menekültekkel kapcsolatos személyazonosító adatok, illetve jövedelemre, munkahelyre vonatkozó adatok tekintetében a menekültügyi hatóság,
  • köztartozás behajtása vonatkozásában a törvény által felhatalmazott szervek,
  • a Magyar Államkincstár, végül
  • a végrehajtók.

Természetesen az OTH, ÁEEK, a kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei is elérik az adatokat. Egyes vélemények szerint az OBDK is kap hozzáférést az adatokhoz. Az ilyen hozzáférések ellen sem lehet tiltakozni.

5. A betegek korlátozhatják adataik megismerhetőségét, kivéve amikor egyes hatóságok kérnek adatokat. Ehhez űrlapokat kell kitölteniük, amelyen meg kell adni, hogy melyik adatra értik a korlátozást, és hogy mely felhasználónak engedik / tilják meg a hozzáférést.

A DÖR (digitális önrendelkezés) nyilvántartást nem kell figyelembe venni sürgős szükség esetén, vagyis az orvos bármihez hozzáférhet, amihez csak akar. Ugyancsak nem érvényes a digitális önrendelkezés ha gépjárművezetői engedélyt készíttetne valaki, vagy üzemorvosi vizsgálaton vesz részt. Tehát a háziorvos és az üzemorvos gátlástalanul kutathat az adatok között.

6. Az egészségügyi dokumentumtárba minden kórház köteles feltölteni az 1995 óta nála halmozódó minden egyes: a fekvőbetegszakellátásban kiállított zárójelentést, a járóbetegszakellátásban kiállított ambuláns lapot, szövettani és patológiai leleteket, laborleleteket, képalkotó diagnosztikai ellátások leleteit, műtéti leíráskat. A beteg nem korlátozhatja a feltöltést. Ez minden intézkedés közül a legdurvább.

A minisztérium magának olyan felhatalmazást kért arra, hogy egy rendelet kiadásával a teljes adatállományból különböző elemzéseket, kivonatokat készíthessen egyes betegségekben szenvedő betegekről és részletes egészségi állapotukról. Az ilyen kivonatok neve: Elektronikus betegségregiszter lesz. A beteg nem tiltakozhat az ellen, hogy az adatait ún. másodlagos felhasználási célokból feldolgozzák. Az adatokat elérhetővé tehetik cégek, állami intézetek számára.

Az, hogy most nincs valami felsorolva a törvényben az nem jelenti azt, hogy később nem változik meg. Gondoljunk arra, hogy korábban azt ígérte a minisztérium, hogy a társadalombiztosítási adatokat csak a háziorvosok számára teszik elérhetővé, aztán egy-két éven belül a gyógyszerészek, majd a kezelőorvosok is megkapták a hozzáférés lehetőségét.

A tanácsom az, hogy mivel eleve semmilyen lehetőség nincs az adatok törlésére (bár ezt a Európai Bizottság 29. cikk alapján létrejött munkacsoportjának WP 131 irányelve konkéretan tartalmazza). Ezért senki se engedje meg, hogy az adatait feltöltsék. Ha valóban szeretne élni az információs önrendelkezésével, akkor a leleteiről készítsen elektronikus változatot és tartsa magánál.

A magyar jogi szabályozás az állam korlátlan hatalmán alapul, és olyan kormányról beszélünk, amely semmilyen ígéretét nem tarotta meg, hanem évek során kis lépésekben az egyéni önrendelkezést teljes mértékben leépítette. Az orvosi titoktartás egy vicc, már régóta üres tréfa csupán. Egyetlen bitemet sem fogom engedni feltölteni.

Dr. Alexin Zoltán