Hogyan áll az e-Recept jogi szabályozása?

Az Országgyűlés 2017 júniusában fogadta el az e-Recepttel kapcsolatos törvényi változtatásokat. A kapcsolódó végrehajtási rendelet tervezete június végén jelent meg a kormany.hu oldalon. Érdemes áttekinteni, hogy végül is mi várható az elektronikus vények ügyében (2017. augusztus 8.)

Az e-Recepttel kapcsolatos törvénymódosításról korábban már volt szó ezen a portálon az Ötven éven át figyelné az állam, hogy milyen tablettát szedünk be című írásomban. A képviselőknek benyújtott szövegben a vényekre korábban megállapított ötéves megőrzési időt ötven évre emelték volna kényszerintézkedés alapján, a tiltakozás lehetősége nélkül. Bár az EMMI azt hangoztatja, hogy nem kerül sor újabb jogkorlátozásra az EESzT ügyében, ez azonban nem igaz. A tervezetben a nem támogatott vények adatait is kötelező módon táplálták volna be az EESzT-be olyan módon, hogy a papír vények esetén addig nem szolgálták volna ki a betegeket a gyógyszertárban, amíg azok át nem adják a TAJ kártyájukat, majd pedig a TAJ azonosítóval rögzítették volna vények adatait a központi rendszerbe.

Nem csak én sokalltam a brutálisan hosszú ötvenéves megőrzési időt, hanem az adatvédelmi hatóság is. 2017. április 13-án egy ilyen tartalmú levelet küldött a NAIH elnöke az EMMI számára. Ezen kívül arra is kíváncsi lett volna a hatóság, hogy ugyan mi az oka a hosszú adatmegőrzési időnek. A zsarolással megszerzett TAJ ügyét azonban nem kifogásolta a NAIH. A végső változatban aztán az ötven évet harmincra csökkentették, viszont semmilyen indokot nem adtak a megőrzési idő hosszúságára.

Úgy tűnik a zsarolás emlegetése az EESzT működésével kapcsolatban szíven ütötte a minisztériumot, ezért a törvény már úgy szól, hogy a beteg önként adhatja át a TAJ kártyáját, hogy a gyógyszertárban rögzíthessék a vényének az adatait az EESzT-be. Azért, hogy az arrogáns felsőbbrendűségét az EMMI éreztesse a betegekkel úgy változtatta meg a törvényt, hogy ha támogatás nélküli gyógyszert rendelnek elektronikus vényen az EESzT-vel, akkor arra eleve rá kelljen írni a TAJ számot - az Alkotmánybíróság 29/2009. számú határozatával ellentétesen - és így ne kerüljön sor vitára a gyógyszertárban azon, hogy a beteg átadja-e a TAJ kártyáját vagy sem. A változások nem léptek hatáyba azonnal, hanem majd csak 2017. november 1-től lesznek hatályosak.

Ha véletlenül valakinek támogatás nélküli gyógyszert írtak volna fel elektronikus vényre a pilot teszt során - az jogellenes adatkezelés volt, és eséllyel indíthat az illető kártérítési pert a ÁEEK ellen.

A novemberig hátralévő időben kell a végrehajtási rendeletet megalkotni a minisztériumnak. A rendelet tervezetek június 15-én jelentek meg a kormany.hu oldalon. A tervezethez küldtem be véleményt, amely elolvasható itt.

Az e-Recept bevezetése több rendelet módosítását teszi szükségessé. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet módosítása tartalmazza, hogy mikor kell továbbra is papír vényt kiállítani:

11/A. § Az orvosnak papír alapú vényt kell kiállítania:

  • ha az elektronikus vény kiállítása nem lehetséges,
  • orvosi táska részére történő gyógyszerrendeléskor,
  • vagylagosan „seu” gyógyszerrendeléskor,
  • Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszer rendelésekor,
  • a 2. § (3) bekezdése szerinti „pro familia” jelzéssel történő gyógyszerrendeléskor.

Tekintve, hogy a támogatás nélküli gyógyszer elektronikus vényen rendelése esetében az információs önrendelkezés gyakorlása nem lehetséges, ezért javasoltam ide egy újabb pont beillesztését, amely szerint az orvos papír vényt kell kiállítson, ha a beteg a gyógyszert támogatás nélkül kéri kiszolgálni. Megjegyzem, van azért még egy kibúvó, ez pedig a 7. § (3a) bekezdése, amely szerint, a beteg jelezheti, hogy az EU egyik más tagállamában kívánja kiváltani a vényt. Ebben az esetben a vonatkozó EU rendeletnek megfelelő - csökkentett adattartalmú - vényt kap, amelyen NINCS lakcím TAJ és BNO. Mivel az ilyen EU receptet el kell fogadni az EU bármely tagállamában, ezért vélhetően Magyarországon is kiadják rá a gyógyszert. Ha nem tennék, akkor simán be lehet panaszolni az államot az Európai Uniónál.

A gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program minősítésének szabályairól szóló 53/2007. (XII. 7.) EüM rendeletről azt kell tudni, hogy ebben szerepel az extra vonalkód nyomtatási kötelezettsége, amely arra jó, hogy az egészségügyi kormányzat 9 év óta szabotálhassa az Alkotánybíróság 29/2009. (III. 21.) számú határozatát. Hiába mondja ki törvény, hogy a nem támogatott vényre nem kerülhet rá a TAJ és a BNO, az extra vonalkódban természetesen ezek benne vannak, és az adatok el is jutnak az OEP-hez (ma NEAK). Igaz azonban, hogy a betegéletútban nem szerepelnek a nem támogatott gyógyszerek.

Itt javasoltam, hogy végre tegye tisztába az EMMI, hogy akkor mi kerülhet rá a vényre. Például nem támogatott gyógyszerek esetén a TAJ helyére 000000000 (9 zérus) kerüljön, a BNO helyére pedig az U9990 (nincs betegség) kód. Tekintettel a vények jogellenes adattartalmára, azt is javasoltam, hogy ha a vényen van is TAJ, de a gyógyszertárban támogatás nélkül adják ki a gyógyszert, a patikus csak akkor rögzítheti a vényt az EESzT-be, ha a beteg ehhez a hozzájárulását megadja.

Az e-Receptek ügyében nagyon aggasztó, hogy a törvény semmilyen önrendelkezési lehetőséget nem tartalmaz az EESzT-ben tárolt vényekre vonatkozóan. Jelenleg egyetlen betű sincs arról, hogy a beteg korlátozhatja-e az elektronikus vényekhez a hozzáférést és ezt hol és hogyan teheti meg. Ha a dokumentumtárbeli szabályok lesznek érvényesek, akkor az egyik legnagyobb probléma, hogy semmilyen időbeli korlátot nem lehet beállítani, és hogy a háziorvos által beküldött adatokra semmilyen megengedő vagy korlátozó szabályt nem lehet készíteni.

Az e-Recept végrehajtási rendeleteknek lassan meg kell jelenniük. Sajnos attól tartok, hogy végül alkotmánybírósági indítványt fogok tenni a nem támogatott gyógyszerek ügyében, és az önrendelkezéssel kapcsolatos hiányosságok miatt novemberben.

Dr. Alexin Zoltán