Kinek vagyok köteles átadni a TAJ azonosítómat az egészségügyben?

Az egészségügyi magánszolgáltatók csatlakozása az EESZT-hez felveti azt a kérdést, hogy köteles-e a beteg átadni a TAJ azonosítóját tartalmazó hatósági igazolványt (TAJ kártya vagy eSzemélyi) a magánorvosnak. A személyazonosítók törvényellenes kezelése sajnos előfordul a közgyógyszertárakban is. (2020. február 18.)

Amikor az Alkotmánybíróság 1991-ben alkotmányellenesnek nyilvánította a személyi számot, szükségessé vált egy új jogszabályi keret kialakítása annak érdekében, hogy az ítéletnek megfelelő személyazonosítási rendszer jöjjön létre. Az ítélet tartalmazta, hogy legalább az adózási rendszer, a társadalombiztosítási rendszer és az állampolgárok személyi nyilvántartási rendszere különüljön el egymástól. Ez alapozta meg a TAJ, az adóazonosító és a személyazonosító jelek bevezetését, ami meg is történt a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényben.

E törvény szerint (4. §) a polgárok magukat a természetes személyazonosító adataikkal azonosítják. 

4. § (1) A polgárt

a) természetes személyazonosító adataival,
b) a természetes személyazonosító adatokból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és megfelelő mértékű adattal vagy
c) törvényben meghatározott esetben családi és utónevével, valamint az e törvényben meghatározott azonosító kóddal [pl. TAJ]
(a továbbiakban együtt: azonosítási módok) kell azonosítani.

(2) A polgárt saját maga azonosítása céljából csak egy azonosítási mód alkalmazására lehet kötelezni.

(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a polgár az (1) bekezdés szerinti adatok igazolásának módját szabadon megválaszthatja.

(4) Természetes személyazonosító adat a polgár

a) családi és utóneve, születési családi és utóneve,
b) születési helye,
c) születési ideje és
d) anyja születési családi és utóneve.

 

Megjegyzem, hogy az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) 3. § b) pontja hatályát veszítette 2019. április 26-án:

3. § E törvény alkalmazásában

b) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;

Ennek megfelelően megszűnt a lakóhely, a tartózkodási hely személyazonosító adatként történő nyilvántartásának a lehetősége (legalábbis, ha betartják a törvényt). A 1996. évi XX. törvény 4. § (1) c) pontja szerint van lehetőség arra (ha egy törvény elrendeli), hogy a polgárt a családi és utónevével, továbbá a TAJ azonosítójával azonosítsanak.

 

1. Mikor rendeli el a törvény a TAJ-jal történő azonosítást?

 

Egyrészt az 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) 12. §-a foglalkozik a beteg azonosításával:

 

12. § (1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása – az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével – önkéntes. [A 13. § fertőző megbetegedések és alkalmassági vizsgálatok esetére ír elő kötelezően adatszolgáltatást az érintett páciensek számára.]

 

A társadalombiztosítás terhére történő egészségügyi ellátás igénybevételéhez a TAJ szükséges. Erről az kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §-a szól:

 

29. § (4) A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: taj-szám) igazoló hatósági igazolványát és – amennyiben a biztosított a 14. életévét betöltötte – érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát köteles bemutatni. A biztosított a taj-számát a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával – a technikai feltételek megléte esetén – elektronikusan is igazolhatja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza. A biztosított a taj-számát a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint is igazolhatja.

2. Gyógyszertárban köteles vagyok-e átadni a TAJ azonosítómat?

Nem.

Több olyan megkeresést is kaptam, amely arról szólt, hogy egy gyógyszertárban a magánorvos által (vagy családorvos, kezelőorvos által Teljes ár megjelöléssel) TAJ nélkül kiállított vényt nem szolgálták ki csak akkor, ha a beteg átadta a TAJ szonosítóját (azért, hogy a vényadatokat az EESZT és a NEAK számára jelenthesse a gyógyszertár). Ez egyértelműen törvényellenes gyakorlat, ilyen esetben haladék nélkül panaszt kell tenni az NAIH-nál (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság), amely majd megbírságolja a vétkes gyógyszertárat. Természetesen ilyenkor nem szabad átadni a TAJ azonosítót.

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM Rendelet 20/B. § szól erről.

20/B. § Ha az orvos a gyógyszert kizárólag papíralapú vényen TAJ, vagy ennek hiányában más, személyazonosításra alkalmas okmány számának megjelölésével rendelte, a gyógyszer kiadója a gyógyszer kiadásakor köteles az EESZT vénynyilvántartásában a papíralapú vény 7. § (3) bekezdése szerinti adatai közül a felíró orvos alapnyilvántartási számát, a beteg TAJ-át, vagy ennek hiányában más, személyazonosításra alkalmas okmány számát, a vény NEAK által előre nyomtatott vonalkódjának számát, valamint a vény tartalmát rögzíteni. Az EESZT vénynyilvántartásában rögzíthető a felíró orvos kapcsán az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti azonosító, a beteg születési dátuma és neme, valamint a rendelt készítmény adagolása. Ha a vény adatai a TAJ, vagy más, személyazonosításra alkalmas okmány számának hiánya miatt nem rögzíthetőek, a beteg kérheti a vény adatainak rögzítését, ha a rögzítéshez szükséges azonosító adatot a gyógyszer kiadójának rendelkezésére bocsátja.

Megjegyzem, hogy a TAJ helyett más azonosító számmal csak akkor lehet vényt felírni, ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormámyrendelet 12/A. § és 12/B. § feltételei fennállnak. Tehát útlevélszám, személyi igazolvány szám kezelésére csak akkor jogosult egy orvos, ha a társadalombiztosítási jogosultság bizonyítására ezt a módot írja elő a Kormányrendelet, jellemzően külföldi jogosultak esetében.

Minden magyar állapolgárnak joga van társadalombiztosítási támogatás nélkül vényt kiváltania
TAJ nélkül, és anélkül, hogy annak adatait az EESZT-be továbbítsák!

3. Mi történik, ha a betegúgy dönt, hogy a magánorvosnak átadja a TAJ azonosítóját?

Az Európai Unió 2016/679. számú rendelete (a GDPR) 7. cikke szerint önkéntes hozzájárulás alapján történő adatkezelés esetén az érintett megjelölheti azokat a célokat, amelyek érdekében a hozzájárulását megadta. Ezek teljesülése után a hozzájárulását következmények nélkül visszavonhatja. Ebben az esetben a magánszolgáltató az adatkezelést meg kell szüntesse, a TAJ-t le kell törölnie. (A magánszolgáltatónak bizonyítania kell tudni, hogy az érintett a hozzájárulását megadta-e, és hogy milyen célokból.)

A beteg megadhatja a hozzájárulását annak érdekében, hogy a magánszolgáltató adatokat kérjen le róla az EESZT-ből; vagy azért, hogy a kezelőorvosa adatokat töltsön fel róla az EESZT-be; tb. támogatással vagy anélkül írjon fel a számára elektronikus vényt. Ezek a célok egymástól függetlenek. Egyikhez történő hozzájárulás nem jár semmilyen kötelezettséggel arra nézve, hogy más egyéb célokhoz is hozzá kellene járulni.

Ha egy állapolgár úgy érzi, hogy a fenti jogai sérültek: a NAIH-nál tegyen panaszt késedelem nélkül. Ezen felül joga van sérelemdíjat is követelni a magánszolgáltatótól a bíróságon.

Dr. Alexin Zoltán