Szigorúan ellenőrzött betegek

A határidő előtti napokban került benyújtásra egy alkotmánybírósági indítvány az EESZT működésére vonatkozóan. Mint tudjuk, egy felvilágosítás nélkül, lehallgató szoftverrel működtetett orvosi titkosszolgálat gyűjti össze a polgárok legbizalmasabb adatait. Egy átlagembernek, főleg a kevésbé iskolázottnak esélye sincs, hogy beavatkozzon, ellenőrizze az adatok felhasználását (2018. május 12.).

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működése jó példa arra, hogy Magyarországon semmibe lehet venni a civil együttélés minimumát, a tisztességes adatkezelés követelményeit. Semmi egyébről nem szól a történet, mint a betegek titkosszolgálati átvilágításáról, vegzálásáról és rendszabályozásáról. A jövőben nagyon komoly alapjogi korlátozásokra készül a kormányzat, kihasználva azt, hogy alkotmányosan (az Alaptörvénybe bebetonozottan) korlátozhatatlan hatalma van a polgárok bármilyen adata feleltt.

Korábban is szerepelt az Alkotmánybíróság előtt egy indítvány az EESZT ellen (IV/1036/2016. számú ügy). Az Ab. befogadta az ügyet, de 2017 elején egy végzéssel visszautasították arra hivatkozással, hogy a beadás napján, sőt a végzés napján - 2017. január 31-én - sem indult még el az információs rendszer. Ez valóban így van, 2017. november 1-jén indult csak el a rendszer. Az indítvány elolvasható az Ab. honlapján a fent megadott linken. Attól tartok, hogy túlságosan ambíciózus volt, hosszan és bonyolult módon érvelt az EESZT ellen, és kérte Az egészsgégügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény teljes III/A. Fejezetének a törlését. Ez szerintem túl sok volt, és kevés remény volt (van) arra, hogy elfogadják. A probléma nem az EESZT, hanem az, hogy az önrendelkezés szikrája nékül, felvilágosítás és jogorvoslat nélkül gyűjtik össze az adatokat. Azzal egyet tudok érteni, hogy önkéntes alapon működjön egy ilyen rendszer. Ennek az állam szempontjából azonban az a hátránya, hogy nem lesz minden polgárról egy teljes egészségügyi áttekintés, teljes élettörétnet, nem lehet a polgárokat vegzálni, zsarolni és kísérletezni rajtuk.

Az ember folyamatosan reménykedik abban, hogy esetleg belátja a kormányzat a rendszer tarthatatlanságát. Egyébként is két hét múlva érkezik a GDPR, az egyből jogellenessé teszi az EESZT működését, már a felvilágosítás hiánya miatt is, de egyébként is teljes képtelenség az, hogy mindenkiről minden létező egészségügyi adatot összegyűjtenek mindhalálig és egy kötelező elven működő egészségügyi Facebookot hoznak létre. Nem önkéntesen megadott adatokból, hanem jogorvoslat nélküli kényszerintézkedéssel mintha csak a betegek terroristák lennének. Bár még azokkal sem bánnak ilyen embertelen módon.

Sajnos a mai napig nincs adatvédelmi törvény módosítás, semmit sem tudunk az egészségügyi adatok kezelésének várható változásáról. Az állam magára hagyta a társadalmat, semmit sem tett a GDPR bevezetése érdekében. A NAIH folyamatosan adja a kormányzatnak az ötleteket, hogy hogyan szabotálja a GDPR rendelkezéseit. Az állam a mai állapot szerint megőrizné a status quo-t, azaz a GDPR-ben felsorolt egyetlen jogot sem szeretné biztosítani a polgárok számára. A napokban jelent meg a OALI honlapján a házirovosi törzskarton technikai specifikációja, amely a jó hagymányoknak megfelelően kötelező adatkezelés keretében képzeli el továbbra is az adatok feltöltését. Ennek nem lesz jó vége. Ezért döntöttem úgy, hogy akkor nem várok tovább, és tartozom annyival a történelemnek, hogy legalább megpróbálom. Így került sor arra, hogy pár nappal a 180 napos határidő lejárta előtt beküldtem az IV/0753/2018. számú indítványomat. A teljes szövege egyelőre a Tisztességes Adatkezelés portálon érhető el.

Az indítvány lényege az, hogy egy jogállamban nem fordulhatna elő, hogy valamilyen közérdekből történő kényszerintézkedés ellen nincs jogorvoslati eljárás. Megemlítettem, hogy az EU 95/46/EK. adatvédelmi irányelve már 1995 óta alapvető jogként említi a polgárok tiltakozási és jogorvoslathoz való jogát a közérdekből történő adatkezelések esetében, amit hogy, hogy nem a magyar állam elhallgat. A végsőkig küzd ellene, hogy megtarthassa korlátlan hatalomát a polgárok személyes adatai felett. Ez az oka annak, hogy a személyes adatok kezelése során soha sem érvényesülnek a kétezer éves polgári jog hagyományai. Ebben az állam megértő partnerei voltak a múltbeli és jelenlegi adatvédelmi biztosok.

Emlékeztetek arra, hogy az EESZT ellen senki sem emelte fel a szavát. Az Alapvető Jogok Biztosa fáradt és arrogáns módon elutasította azt, hogy közbelépjen. A NAIH semmilyen nyilatkozatot nem tett, sőt támogatólag "auditálta" a rendszer működését. Az egész országban nem volt olyan személy, aki tett volna valamit az orvosi KGB ellen.

Egy barátom azt mondta, hogy ugyam mit remélek az Alkotmánybíróságtól, hiszen az biztosan nem tesz keresztbe az államnak. Erre azt feleltem, hogy ezért fogok rendes bíróságon is pert indítani az EESZT embertelen és alantas adatgyűjtése ellen.

Dr. Alexin Zoltán